Bemutatkozás

Nagy Balázs vagyok, négy gyermek édesapja, Budapesten születtem 1976-ban. Fényképész szakképesítésemet a Práter utcai iskolában 2001-ben szereztem. Abban az időben Lugosi Lugo László tanítványa voltam, később több közös könyvet is készítettünk. Két és fél évtizede vagyok szabadúszó fotós és videós.

2016-tól fényképezem szisztematikusan Budapestet egy analóg nagyformátumú kamerával. Érdeklődésem középpontjává az első években a Hungária körút és környezete került. 2018-tól hét alkalommal nyertem NKA alkotói pályázatot e témában. 2021-ben kiállításom volt a Fugában Hungária címmel, és ezzel egy időben az Octogonban is megjelent egy esszém belőle.

Munkámat a várostörténet, közelebbről az építészet és a szociológiai megismerés inspirálja. Célom megmutatni a változó városi tájképet Budapesten, olyan vizuális elemeket gyűjtve, amelyek a városi átalakulás lényegét testesítik meg: az utolsó pillanatait élő és az új helyek együttélését, kontrasztját valamint a funkcióváltás folyamatát, amely rámutat a társadalmi és gazdasági változásokra, a periféria kitolódására, a városban élő és egyben a várost formáló ember eredményeire, törekvéseire és kudarcaira egyaránt.

Az építészeti fotográfiához leginkább illeszkedő, 4x5 inches síkfilmes műszaki kamerát használok, fekete-fehér filmre dolgozom.

A hároméves ösztöndíj ütemtervét úgy készítettem el, hogy földrajzilag kilenc részre osztottam a fővárost. Kiemelt szerepet kap majd konkrét helyszínek lekövetése: korábbi felvételeim színtereire visszatérve, ugyanabból a pontból rögzítem majd a változást. Ez a diakronikus megközelítés lehetővé teszi, hogy az egymás mellé állított képeken, tényekre alapozva mutathassam be a városi szövet és az épített környezet átalakulását.
Munkám célja egy olyan vizuális archívum létrehozása, amely magas technikai minőségben konzerválja Budapest eltűnő arcát és helyi identitásunk lenyomatait.